Elfelejtett jelszó | Regisztráció
Kanyaró
FŐOLDAL | PROFILOK | TUDÁSTÁR | TESZT
2013-05-02, 00:00 | Betegséglexikon

A kanyaró igen ragályos, vírus okozta (paramyxovírus), cseppfertőzéssel terjedő betegség. A vírus szobahőmérsékleten 24-36 órán át képes életben maradni a levegőben, porszemcsékhez tapadva.

Amikor a kanyaróvírussal fertőzött beteg köhög, vagy tüsszent egyet, akkor a jelen lévő nem oltottak vagy még kanyarón át nem esett egyének 90 százaléka megbetegszik. A kanyaróvírus képes halált okozni, ezért és a szövődmények miatt (lásd alább) fontos a kanyaró elleni immunvédelem kialakítása: 15 hónapos életkorban és az általános iskola 6. osztályában kapnak a gyermekek MMR-oltást. Az oltási fegyelem nem gyengülhet, mert akkor a kanyaróvírus újra felüti a fejét és könnyen járványt teremt.

Tünetek

A WHO ajánlása az, hogy kanyarófertőzés zajlik, ha a következő 4 tünet jelen van:

  1. kiütések testszerte;
  2. kanyaró nyálkahártya-tünetei: úgynevezett enanthema + Koplik-folt;
  3. magas láz;
  4. erősen belövellt kötőhártya és erős orrfolyás.

A betegség lefolyása

A betegség bevezető szakasza a kb. 10 napos lappangási idő, amikor általános tünetek jellemzőek (bágyadtság, levertség, fejfájás, hőemelkedés, hurutosság, hányás, hasmenés lehet).

A 2. szakasz jellemzője a magas láz, a beteg küllem, az elesett általános állapot, a tocsogó orrfolyás, a záporozó könnyfolyás, a vörös szem, a püffedt arc, a folytonos pislogás, a fénykerülés, a beteg szájába tekintve a jellegzetes kanyaró-nyálkahártyatünetek: enanthema és Koplik-folt (enanthema= a garatban nyálkahártyán 2-3 mm-es vörös foltok; Koplik-folt= az orca szájüreg felőli részén, tehát a nyálkahártyán, az. 5-6. fogaknál a rágósíkban fehér-sárgásfehér tűpöttyök; a kiütések megjelenéséig látható mindkét nyálkahártya-jelenség), majd eljön a magas lázas állapot 4. napja, amikor is beköszönt a kiütéses szak. Ezen a napon tehát kiütések jelennek meg, először a fül mögött, aztán a halántéktájon, majd az arcon, 2-3 nap alatt a kiütések ellepik az egész testet.

A kiütés vöröses-lilás, bőrből előemelkedő lencsényi folt, mely nem viszket, ha megnyomjuk, elhalványodik (=nincs bevérezve, kivéve a kanyaró úgynevezett bevérzéses formáját), s a testen van ép bőrrész is (= a sok vörös-livid folt között ép bőrszínt is látunk).

A következő betegségszak az, amikor végre megszűnik a láz és barnán színezetté válnak az addig vöröses-lilás foltok. Ez az első kiütéstől számított 4. naptól kezdődik, és kb. további 2-3 hét, míg megtörténik. A betegség vége pedig az, hogy a barnás foltok lehámlanak. Heg nem marad, ez jó, viszont van számtalan veszély, mely indokolja, hogy a kanyaróvírus nem egy kispályás vírus, amire legyintünk, hogy majd elmúlik.

Szövődmények

A kanyaró legsúlyosabb szövődménye az agyvelőgyulladás, az úgynevezett intersticiális tüdőgyulladás, de lényegében bármi társulhat hozzá: az immunvédelmi bástyák lerombolásától kezdve (bármely baktérium támadhat, bármely szervet!) a látóidegfő gyulladásáig.

Ne feledkezzünk meg a később fellépő kanyarószövődményről sem, ami pedig egy olyan agyvelőgyulladás, mely során elbutulunk és biztosan meghalunk (SSPE=subacut sclerotizáló panencephalitis). A szövődménymentes kanyaró kezelése elsősorban tüneti kezelés, lázcsillapítás, ágynyugalom. A legfontosabb kanyaró elleni fegyverünk: a védőoltás.

(A cikk a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének szakmai támogatásával jött  létre.)



A szükséges védőoltásokat a célországban jelentkező veszélyek határozzák meg. Válassza ki úticélját, hogy megtudja milyen védőoltások javasoltak az adott országban.
Földrész

Ország


Oltóanyag kiváltásához orvosi rendelvény szükséges! Patikakeresőnk csupán az Önhöz legközelebbi gyógyszertár megtalálásában nyújt segítséget.
Település
Copyright

2013. Oltási napló Minden jog fenntartva!

Adatvédelem és felhasználási feltételek
Súgó
Impresszum
Támogatók

Töltse le alkalmazásunkat a mobiljára!